A kotelezobiztositas.net ‘KGFB 2012: jelentős díjcsökkenés’ című cikke összegzi a legfontosabb változásokat az egyes biztosítók árképzésében és díjcsökkenésében.
Az új belépőként versenybe szálló CIG biztosító nem befolyásolja az árversenyt, viszont több biztosító jelentősen bővítette a kedvezményei körét, jóval kedvezőbb kötelező biztosítási tarifákat kínálva ezáltal a 2012-es évre.
A cikk szerint az idei kampány egyik befutója lehet a GROUPAMA GARANCIA biztosító.

A jövő évi KGFB díjakat a későbbiekben még befolyásolni fogja a kormány által bevezetés előtt álló baleseti adó, ami várhatóan 30%-os díjemeléssel járhat, így különösen érdemes a kötelező biztosítási kampányban átnézni a biztosítók által kínált lehetőségeket.

Váltson kedvezőbb kötelező biztosításra a 2012-es kgfb kampányban a kalkulátorunk használatával!

Miután a legkedvezőbb ajánlatot kiválasztotta partnerünk a PBA Biztosítási Alkusz munkatársai egy meghatalmazás után minden további adminisztrációs munkát elvégeznek ön helyett.

>> KÖTELEZŐ BIZTOSÍTÁS VÁLTÁS 2012 >>

A biztosítási alkuszok kezdeményezték korábban, hogy már pénteken elektronikusan hozzáférhetővé válhassanak a tarifák, hogy zökkenőmentesen menjen a kalkulátorok előkészítése, de nem valósult meg végül a dolog.

Oldalunkon a PBA biztosítási alkusz kötelező biztosítás kalkulátorával lehet összehasonlítani az összes gépjármű biztosító ajánlatot és váltani könnyen.
Miután a megfelelő ajánlat kiválasztásra került és a PBA-nak meghatalmazást adtunk, a cég munkatársai minden szükséges dolgot intéznek ami a kötelező biztosító váltáshoz szükséges.

A közúti balesetek száma az elmúlt években csökkenő tendenciát mutat, de most is nagyon magas költségekkel terheli az állami kasszát.
2011-ben átlagosan havi 1.300 közúti baleset történik havonta, az ebből következő baleseti ellátás, éves szinten ez nagyságrendileg 600 milliárdos összegű költség vonzatokkal jár. Ehhez képest az OEP mindösszesen 4 milliárd forint támogatást kap évente, ezért tartották szükségesnek az új adóforma bevezetését.
Az OEP most is kiszámlázhatná egyesével a díjakat a balesetet okozóknak, de a kapcsolódó adminisztrációs terhek jelentős többlet költséget jelentenének, így született a baleseti adó ötlete.

Szakértők szerint az összeget a biztosítók egyértelműen az autósokra terhelnék  a baleseti adót, amely a kötelező biztosítási díjak akár 25%-os emelkedését is jelentheti, a biztosítottakat mennyire igazságos eloszlásban érintve az csak a bevezetés után derül ki.

Leggyakoribb káresemények, amelyekre a lakásbiztosítás kártérítést nyújthat

• vihar, szél, eső, belvíz – 41%
• csőtörés, rövidzárlat, egyéb üzemi károk – 37%
• árvíz, földrengés, villámcsapás – 11%
• üvegkár, üvegtörés – 6%
• betörés, lopás – 6%
• tűz okozta károk – 1%
• egyéb károk – 4%
• ismeretlen/nem válaszolt – 2%

Az Allianz Hungária Biztosító vezérigazgató helyettese, Horváth Andrea elmondása alapján 2011 őszén egy 100 négyzetméteres családi ház lakásbiztosítása havi szinten kb. 2.400 Ft-ba kerül. Egy olyan összeg, amelyet összevetve esetleges több százezer vagy több millió forint értékű károkkal, mindenképp’ érdemes kigazdálkodni a háztartás biztonsága érdekében.

Oldalunkon 7 lakásbiztosítást nyújtó biztosító társaság ajánlatának az összehasonlításával választhatja ki és kötheti meg az ön számára legkedvezőbb lakásbiztosítást. -> Lakásbiztosítás kalkulátor 2011

A 100%-os magyar tulajdonban lévő DIMENZIÓ biztosító kifejezetten az ’50 év felettiek biztosítója’ -ként definiálja magát, aki teljes mértékben ennek a korosztálynak az igényeit figyelembe véve alakította ki a termékeit és szolgáltatásait.
Európában és Magyarországon is egyre magasabb az 50 év felettiek aránya a társadalomban, ezért egyre szélesebb réteg igényeit szolgálja ki a biztosító.
Idős korban jellemzően kétféle megfontolásból gondolkodnak megtakarításokban az emberek, egyik a saját egészségük védelme érdekében, másik esetben a család és az unokák anyagi támogatása céljából.
Erre fókuszál a DIMENZIÓ biztosító elsősorban, az 50 év felettiek számára kínált életbiztosítási termékében.

Az intézkedés szerint a bónusz-malusz rendszer 1 alap, 10 bónusz és 4 malusz kategóriából áll.

A nemzetgazdasági miniszter közleményében azonban felhívta arra a figyelmet, hogy a korábbi tendenciákkal ellentétben induláskor a fokozat megállapításához az elektronikus nyilvántartást kell alkalmazni. Az új díjszámítási mód a közlekedési eszközök közül személygépkocsira, motorkerékpárra, autóbuszra, tehergépkocsira, vontatóra, és mezőgazdasági vontatóra vonatkozik.
A július 16-tól érvényes intézkedéshez tartozó pozitív és negatív megkülönböztetések mindig a gépkocsi tulajdonosát érintik. Mindez attól függetlenül van így, hogy éppen ki vezette az autót.
Az adott személygépkocsi kategóriába való sorolása egy szerződésre vonatkozik. Tehát a megállapodás párhuzamosan üzemeltetett gépjárművekre nem érvényes.

Mindenki, aki újonnan lép be a rendszerbe, az üzembe való automatikus besorolása A00 lesz.

Abban az esetben, ha a tulajdonos a szerződés ideje alatt nem tartozik kártérítési kötelezettséggel, valamint rendelkezik az ehhez szükséges fedezettel, a gépjármű besorolása egy kategóriával feljebb lép. Abban az esetben, ha a szerződő a második feltételt nem teljesíti, autója megmarad az eredeti besorolásnál.
Mindenképpen fontos megjegyezni, hogy az ügyfél gépkocsijának besorolása az okozott károk mennyisége alapján romlik. Ezek alapján a személygépkocsival és a motorkerékpárral okozott harmadik kárig dupla kategóriával romlik a besorolás. A negyedik vagy annál több kár automatikusan M04 osztályba sorolást von maga után.

Tehergépkocsival, autóbusszal, vontatóval és mezőgazdasági vontatóval okozott kár esetén a harmadik kárig arányosan mindig egy kategóriával lejjebb lép a jármű tulajdonosa, utána pedig 4 osztállyal romlik a szerződő fél besorolása.
Az új díjszámítással kapcsolatos egyezség a megkötéstől kezdve két évig érvényes.
Amennyiben fizetési kötelezettség elmulasztása miatt megszűnik a szerződés, a korábban megszerzett besorolás másik gépjárműre nem vihető át.

Azok a személyek, akik ugyanis új KGFB szerződést szándékoznak kötni, rendszerbe való sorolásukat a saját nyilatkozatuk alapján rögzíti a biztosító.
Ez a besorolás azonban ideiglenes jellegű. Ez után a biztosítási időszak kezdetét követő 15. és 30. nap között a biztosító a közös kárnyilvántartási rendszerből lekérdezi a besoroláshoz szükséges adatokat az előző biztosítás kötvényszáma alapján.
Amennyiben a listából nem azonosítható be az ügyfél, abban az esetben a biztosítás kezdetétől számított 30. és 45. nap között erről értesítést kap a biztosítótól.
Az értesítésnek az a célja, hogy a biztosító társaság beszerezze a klienstől a megfelelő adatokat. Ha az ügyfél továbbra sem tájékoztatja a társaságot, az alkusz a 60. nap után az alap (A0) besorolásba helyezi át a fogyasztót.

Az FBAMSZ tájékoztatása szerint a rendszer hibáját jól szemlélteti, hogy Magyarországon minden hetedik ügyfél pontatlan adatokat szolgáltat akkor, amikor biztosítót vált.
Az ügyfelek körében azonban a legnagyobb problémát az jelentheti, amikor a gépkocsi tulajdonos magasabb bonus fokozatát nem tudja megfelelően igazolni, ezért annak a díja az A0 besorolás értelmében akár másfélszeresére is duzzadhat. Ha ennek ellenére az autó tulajdonosa a kisebb díjat fizeti, a szerződést díjelégtelenség miatt felszámolhatják.
Az egyszerűség és az átláthatóság kedvéért a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége teljesen más alternatívát javasol. A társaság úgy gondolja, hogy a besorolások gyorsabban mennének, ha az alkuszok is betekintést nyernének a károk nyilvántartásába.
A MABISZ még ennél is tovább ment.
A Magyar Biztosítók Szövetsége egy olyan norma elfogadását sürgeti, amely Európa számos országában már bevett szokásnak számít.
Ezekben az államokban már több mint egy évtizeddel ezelőtt ezelőtt megteremtették az egységes kárnyilvántartást és eltörölték a bonus-malus rendszert.

Az ezredforduló után a szélsőséges időjárásnak köszönhetően Magyarországon sokszor olyan területeket is elöntött az ár, amelyekre az emberek előzetesen nem is számítottak.

Az árvíz hivatalos definíciója: a folyó vízszintje hóolvadás, jégtorlódás vagy heves esőzések miatt megemelkedik, majd kilép a medréből és elárasztja a vidéket.
Ennek következtében víz alá kerülhetnek a lakott települések is. Ezeket az eseményeket tehát sok esetben nem lehet kivédeni.

De mégis hogyan készüljünk fel arra, ha nem fizet a biztosító, pedig rendelkeztünk érvényes lakásbiztosítással?

A 2010-es statisztikák alapján, Magyarországon minden 10. ember volt érintett az árvízkárokban. A tavalyi évben a természeti károk száma megközelítette az 53 ezret. A biztosítók által kifizetett kártérítések összege körülbelül 4 milliárd Forint volt.
Ez az összeg több mint másfélszerese volt a 2009-es 2,49 milliárd Ft-nyi kártérítéseknek.

A tavalyi évben a magyar állampolgárok számára a legtöbb „kellemetlenséget” Borsod és Veszprém megyében okozta az árvíz.
A természeti pusztításoknak köszönhetően rengeteg család veszítette el otthonát illetve lakhelyét. Mindenképpen elgondolkodtató annak a vizsgálatnak az eredménye is, mely szerint pont ezeken a helyeken volt a lakásbiztosítások száma a legalacsonyabb.

Amennyiben rendelkezünk lakásbiztosítással, egy fokkal azért jobb a helyzet. Persze miután már megtörtént a baj, csupán annyit tehetünk, hogy fénykép formájában rögzítjük a kárt és értesítjük a biztosító társaságot. Ez után pedig a jövőre nézve gondoskodunk otthonunk védelméről. A lényeges elem azonban másban rejlik. Mielőtt ugyanis megkötjük a lakásbiztosításunkat, nem árt körültekintően átnézni a szerződést, hogy vonatkozik-e a ház alapjára is biztosítás. Ellenkező esetben kár esetén nem fizet a biztosító.

A KSH (Központi Statisztikai Hivatal) 2005-ös felmérése alapján a magyarországi lakásokban és ingatlanokban bekövetkező tűzesetek száma több mint ezerrel csökkent a rendszerváltás utáni értékekhez képest (6056). Mindenképpen optimizmusra adnak okot a 2010. decemberi adatok, mely szerint az előző évben összesen 1500 db tűzkárt jelentettek be.
A hazai ingatlanoknál mai napig a TOP 5 kár között tartják számon a tűzeseteket. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság adatai szerint évente közel húszezer alkalommal riasztják a tűzoltókat. Ebből körülbelül minden harmadik eset lakástűz. A MABISZ 2010-es jelentése szerint a tűzkárok száma elenyésző a többi természeti kárhoz képest, mégis a legjelentősebb veszteségeket ezek az események okozzák. A legtöbb lakás és ingatlantűz figyelmetlenség és emberi mulasztás révén következik be.

Ezek a károk egy kicsit nagyobb odafigyeléssel könnyen kivédhetők lennének. Általános vélekedés szerint az egyik leggyakrabban előforduló károkozónak a tűzhelyen hagyott zsiradék számít.

Végezetül nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a hazai biztosítók többsége tűzkár esetén nem vállal kockázatot olyan házakra és ingatlanokra, amelyek falai vályogból, tetőszerkezetük pedig nádból készült. A probléma elkerülése érdekében alkalmazzuk a biztosító társaságok kínálta mérőrendszert. felmerülő problémák miatt a biztosító vállalja a hazautazás többletköltségeit.

Lakástűz videó – a fővárosi tűzoltóság tájékoztató videója lakástüzekről

szólj hozzá: Lakástűz bemutató

Az ezzel járó többletköltségek váratlan anyagi terheket zúdítottak az utasokra.

Ez a felettébb kényes ún. „vis maior” szituáció fejtörést szolgáltat mind a biztosító társaságoknak, mind az ügyfeleknek. „Vis maior” esetről akkor beszélhetünk, amikor utazásunk során olyan előre nem látható, el nem hárítható külső erő képez akadályt, amely az utazásszervező tevékenységén kívül keletkezik.

Hazánkban az ilyen ritkán előforduló eseményekről az utazási szerződésről szóló 281/2008(XI 28) kormányrendelet rendelkezik. A törvény értelmében minden esetben az utazásszervező felel az utazási szerződés hibás teljesítéséből eredő kárért. A felsorolás alól kivételt képez, ha a hiba sem az alkusz, sem az ügyfél tevékenységére nem vezethető vissza.
Vulkánkitörésből fakadó problémák miatt a légitársaságokat semmi jogi szabályozás nem kötelezi kártérítésre. Persze akadnak olyan vállalatok, akik lehetséges alternatívákat próbálnak keresni. A Malév például a vulkánkitörés okozta fennakadások kezdetén felajánlotta a törölt járatok utasainak, hogy a társaság erőforrásai függvényében április 30-áig ingyenesen átfoglalja repülőjegyüket egy későbbi járatra. Azoknak az utasoknak, akik pedig nem vállalták az utazást, visszatérítették jegyeiket.
Végezetül elmondhatjuk, hogy az ún. vis maior szituáció nem tekinthető tipikus biztosítási kockázatnak. Magyarországon nem létezik olyan biztosítás, amelyben a biztosítók garanciát vállalnak erre az esetre. A külföldön tartózkodó utasokra vonatkozóan azonban létezik egy különleges szolgáltatás.

Ezzel a kedvezménnyel az ügyfelek abban az esetben élhetnek, ha az utazás helyszínén az utasok testi épségét közvetlenül veszélyeztető váratlan esemény történik. Az ilyenkor