Szemben az árral

Az árvízkárok évről évre olyan eseménynek számítanak, amelyekre nem lehet teljes mértékben felkészülni.

Az ezredforduló után a szélsőséges időjárásnak köszönhetően Magyarországon sokszor olyan területeket is elöntött az ár, amelyekre az emberek előzetesen nem is számítottak.

Az árvíz hivatalos definíciója: a folyó vízszintje hóolvadás, jégtorlódás vagy heves esőzések miatt megemelkedik, majd kilép a medréből és elárasztja a vidéket.
Ennek következtében víz alá kerülhetnek a lakott települések is. Ezeket az eseményeket tehát sok esetben nem lehet kivédeni.

De mégis hogyan készüljünk fel arra, ha nem fizet a biztosító, pedig rendelkeztünk érvényes lakásbiztosítással?

A 2010-es statisztikák alapján, Magyarországon minden 10. ember volt érintett az árvízkárokban. A tavalyi évben a természeti károk száma megközelítette az 53 ezret. A biztosítók által kifizetett kártérítések összege körülbelül 4 milliárd Forint volt.
Ez az összeg több mint másfélszerese volt a 2009-es 2,49 milliárd Ft-nyi kártérítéseknek.

A tavalyi évben a magyar állampolgárok számára a legtöbb „kellemetlenséget” Borsod és Veszprém megyében okozta az árvíz.
A természeti pusztításoknak köszönhetően rengeteg család veszítette el otthonát illetve lakhelyét. Mindenképpen elgondolkodtató annak a vizsgálatnak az eredménye is, mely szerint pont ezeken a helyeken volt a lakásbiztosítások száma a legalacsonyabb.

Amennyiben rendelkezünk lakásbiztosítással, egy fokkal azért jobb a helyzet. Persze miután már megtörtént a baj, csupán annyit tehetünk, hogy fénykép formájában rögzítjük a kárt és értesítjük a biztosító társaságot. Ez után pedig a jövőre nézve gondoskodunk otthonunk védelméről. A lényeges elem azonban másban rejlik. Mielőtt ugyanis megkötjük a lakásbiztosításunkat, nem árt körültekintően átnézni a szerződést, hogy vonatkozik-e a ház alapjára is biztosítás. Ellenkező esetben kár esetén nem fizet a biztosító.